Úgy elfáradtam, mint aki egész nap követ tört...

A reggeli rohanás, amely mintha elválaszthatatlanul hozzátartozna még mindig az életemhez, a dugó... na igen.
Valaki magyarázza már el nekem, hogy amikor két csepp eső, miért felejt el mindenki vezetni???
Valami döbbenetes, mintha vízben mozognának az emberek, tétovák, határozatlanok, bénák.

Voltunk ma Békával spirált felrakatni, csórikám, eléggé sápadt volt a beavatkozás végeztével.

Én meg fáradt vagyok nagyon...
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.